Fogalmam sincs, hogyan kezd el az ember egy blogot, mit ír az első bejegyzésben. Mivel ez egy főzős blog akar lenni, nyilván kell egy recept. De azért legyen itt pár szó rólam is.

Mióta megszületett a kisfiam, egyre jobban kezdett érdekelni a főzés. Otthon voltam, több időm volt rá, és persze szerettem volna ha az általam készített ételeket eszi, amiben tudom mi van.

Mindig imádtam enni, de hamar rájöttem, hogy a terhesség alatt felszedett kilókat, bármennyit is futok, csak mozgással nem tudom leadni. Tetszik, nem tetszik, bizony az étkezésemen is változtatnom kell. Amikor ez a két dolog találkozott, lázasan nekiálltam kutatni, hogyan tehetem egészségesebbé az ételeinket.

Mára nagyon sok mindent kipróbáltam, de a zab az, ami örök szerelem lett az újonnan megismert egészséges alapanyagok közül. Imádom, hogy olyan sokoldalúan felhasználható, és minden receptben kicsit más az íze. Olcsó és órákig jóllakottnak érzem magam tőle. Közben újra dolgozni kezdtem, de a főzés iránti szenvedélyem nem csökkent. Naponta próbálok ki új recepteket, fejlesztem a régieket és kombinálok alapanyagokat. Számomra az az igazi pihenés munka után, ha beszabadulhatok a konyhába és kísérletezhetek.

Ez a banánkenyér muffin is egy hosszú fejlesztő folyamat eredménye. Sok-sok próbálkozás előzte meg, mire a férjem, aki a legnagyobb kritikusom is egyben, azt mondta: ez szuper. A most megosztott verzió az eddigi legizgalmasabb párosítás, amit bátran ajánlok nektek. Biztosan lesz akinek elsőre furcsán hangzik az étcsoki és a sós mogyoró együtt, de nyugodtan próbáljátok ki. A mogyoró sóssága pont annyit ad csak hozzá, hogy az étcsoki íze még élénkebb lesz.

 Hozzávalók:

2 kisebb, érett banán (kb. 25 dkg tisztítva)

2 evőkanál kókuszolaj

1 M-es tojás

10 dkg zabpehelyliszt (egy részét bátran ki lehet váltani finomszemű zabpehellyel)

1 csapott teáskanál sütőpor

1 csapott teáskanál szódabikarbóna

1 teáskanál vanília őrlemény

1 csapott teáskanál fahéj

kb. 3 dkg cukormentes étcsokoládé(én Wawel-t használtam, abból 5 kocka kellett)

kb. 3-4 dkg sós, pörkölt földimogyoró

Elkészítés:

1. A banánt késes robotgépben pürésítjük, hozzáadjuk a tojást és a folyékony kókuszolajat, majd simára mixeljük.

2. Ezután hozzáadjuk a száraz anyagokat:  lisztet, sütőport, szódabikarbónát, vaníliát és a fahéjat. Pár fordulat alatt simára kevertetjük a géppel. Én ilyenkor megkóstolom a nyers tésztát (tényleg) és ha nem elég édes a banántól, adok hozzá egy kevés édesítőt.

3. Jöhetnek az extrák. A földimogyorót durvára vágom, és a  2/3-át hozzákeverem a tésztához. Az étcsokoládéból 3 kockát megfelezek, a maradék 2 kockányit pedig apró darabokra vágom.

4. A sütőt előmelegítem 180 fokra. Előkészítek egy 6 mélyedéses szilikon muffinsütőt (persze ha nincs szilikon, jó a hagyományos is, amit ki kell vajazni és lisztezni). 1-1 evőkanálnyi tésztát teszek a formák aljára, majd jön rá 1-1 kocka étcsoki.

5. Újabb 1-1 kanálnyi tésztát kanalazok a csokikockák felé, majd a muffinok tetején igazságosan elosztom a maradék mogyorót és durvára vágott étcsokit. Már mehet is a sütőbe.

6. Kb. 15 perc kell nekik 180 fokon. Tűpróbával ellenőrizzétek (persze ne a közepén, ahol a csoki van :D ). Ha már tisztán jön ki a fogvájó, lehet kivenni.

7. Ha picit hűlt (mert mi persze soha nem bírunk várni amíg teljesen kihűl), mehet a tányérra. Banánkarikákkal, esetleg egy kis plusz juharsziruppal, vagy akár joghurttal is tálalhatjátok. Egyébként a legutóbbi kirándulásunkra vittük magunkkal, és jelentem, hidegen is nagyon jó, a belsejében pedig folyós maradt a csoki.

És ha már zabpehely: készítsetek házi granolát, és csaphattok egy ilyen csodás vasárnapi villásreggelit. Remélem, hamarosan már a teraszon.